Cotte

A XII. század változást hozott. A ruha felső része már a testhez simult. A nők esetében a szoknyaaljba háromszög alakú toldásokat varrtak, ami miatt egyre bővült. Az ruha ujja a karra simult, derékon övvel fogták össze. Később hosszabb lett, s uszályossá vált. Innentől kezdve öv nélkül kezdték hordani. Ujja tölcsérszerűvé vált.

A férfiak által viselt cotte alja nem ért földig, a lábfej szabadon maradt.

Surcotte (suckenie – pokol ablaka)

A középkor nemeseinek drága köntöse volt. Öv nélkül hordták. Félhosszú, bő ujja volt, ami a XIV. században eltűnt. Mély kivágása lett, mely derékig, vagy csípőig ért, emiatt hívták a sátán, vagy a pokol ablakának. Ezt néha szőrme szegélyezte.

A nők surcotte-ja a XIII-XIV. században hosszú, s uszályos lett, amit járáskor meg kellett emelni. A legelőkelőbb hölgyekét pedig apródok vitték.

(forrás: Tamás Zita divattervező honapja)
(Képek: calicoannie.net)