Görögországban, a Poliszok korában (i.e: 8. századtól, i.e. 323-ig) és az Ókori Rómában általános férfiruházat volt.
A ruha hossza, csíkozása, szélessége s díszítése jelezte a viselő társadalmi pozicíóját.
A katonáké, a rabszolgáké, s a kétkezi munkát végzőké általában valamivel a térd fölé, míg az helyhezkötöttebb munkát végzőké egészen bokáig értek (kivéve, mikor lovagoltak, mert akkor rövidebbet hordtak).
Római légiós tunika
Általában gyapjúból készítették, s a vértezet alá vették. Nem eldöntött, hogy festetlenül viselték, avagy vörösre színezték, az erre vonatkozó leírások ellent mondanak egymásnak. Lehhetséges, hogy csak a tisztekét festették be.
Eredetileg egy egyszerű téglalap alakú ruha volt, kivágással a karnak és a fejnek. Ám a későbbiekben kiegészült ujjal is.
Különösen az északi területeken (pl. Britanniában), ahol hidegebb idők jártak, volt népszerű. Egyébként ezeken a vidékeken élők is ilyesmit hordtak.
Középkori tunika
A római birodalom bukását követően változatos formákban hordták, áltlában felsőruhaként. Alá csípőig érő, vagy még annál is hosszabb inget, s térdig-bokáig érő alsónadrágot vettek.
A korai középkorban a tunikákat díszítő hímzés jellemezte a nyak körül és a csuklók mentén. Remek példa erre, amit a norman hódítás előtti időszakban hordtak az angolszász vidékeken.
(Képek: calicoannie.net)
Utolsó kommentek